2009. Október 25. A Számvetés, az Emlékezés Hava...

...micsoda Telek voltak! Volt egy pár ócska sílécünk a Bátyámmal, és mi hű, de nagyon! Aztán valahogy hazacűgölt, Édesapám meg hóval dörzsölte a lábamat, utána hideg vízzel...

A szüleim két világ voltak - és egy abszolút Univerzumot alkottak együtt...Anyai nagyapám;  - Apóka - az első világháborúban kilőtték a fél szemét, ezért fekete szatén szemkötőt hordott, hozzá kis kackiás ősz bajuszt, és sörtésre vágott, dús ősz hajat, és olyan orra volt, mint a mesékben a törpéknek, illetőleg olyan Télapós...s amikor fiatal volt, de már félszemű, találkozott a leendő Mamámmal, és így már a Jupiteren figyelmeztettek, hogy nemsokára - pár évtized - és átköltözhetek a Földre...Apai nagyapám;  ki viszont Angyalka nevű nagymamámmal találkozott - és amikor én megszülettem, és a névadó ünnepségről jövet azon vitatkozának, - a két nagyapám -, hogy ugyan vajh', melyikőjük is fogjon engemet, hát abban a fene fontos vitában fejre ejtettek...igaz, kissé hej'de illuminált állapottttyukban voltak mind a ketten, így aztán  az egyikőjük azt mondta; hoppá!; ő volt az apai Nagyapa, a MÁV Szimfonikusok karnagya és gimmáziumi zenetanár, a másik meg mondá, hogy azannya, - ő Apóka; műbútorasztalos...,  fölemeltek, leporoltak, ott a Posta előtt, de aztán csak bevittek az Egészségházba, mivel tényleg betört a fejem...így lett nekem vérkeresztségem 1952-ben...megelőztem az Országot négy évvel ebben...

Csütörtök Jupiter napja

...a Kislányom haragszik rám...

...Ma valahogy érzékenyebb vagyok, mint általában, pedig az sem semmi... Bántanak dolgok, felnagyítom azt is, amin máskor lazán átlépek... Szoktál így lenni?... Kegyetlen... önmagamnak főként, hát még a környezetemnek... a Gyermekem haragszik rám... vagy történt vele valami... aggódom... olyan fokú aggódás van bennem, hogy szinte semmi mást nem látok meg az aggódásomtól... elfogult vagyok, tehát nem vagyok elfogulatlan...